Tegnap este belefutottam H. G. Wells kisregénye alapján és Spielberg rendezésében készült Világok Harcába. (Érdekesség, hogy az 1938-as rádióadaptációja hatalmas pánikot okozott Amerikában, mert az Orson Welles rendezte produkció túlságosan élethűre sikerült és az amcsik bepánikoltak, hogy az idegenek megszállták a földet)

Jó időtöltésnek bizonyult, mint általában a sci-fik. :-)

Azután jött a hajnalig tartó forgolódás egy hatalmas kertes ház pihe-puha ágyikójában egy szál magányomban. Bánatomban a lecsúszott kilók és a keserves edzések dacára egy egész üveg kertünkben szedett eperből készített lekvárt befaltam. :-(

Azon tűnődtem, mi lesz a sorsa mindannak, amit az évek során megteremtettünk.

Nem akarok a múltban élni!

Nem a múltba, hanem a jövőbe akarom fektetni az energiáimat. Építeni egy stabil, elvárásoktól mentes őszinte szereteten alapuló kapcsolatot...sőt! szerelemre vágyom :-)

Szeretnék nagyokat kirándulni, sokat nevetni és jókat enni egy olyan férfival aki elfogad és úgy szeret, ahogy vagyok. Aki beszéli a szeretetnyelvemet és megszorít, ha megölelem.