Itt vagyok.
Mosolygok Rád,
Pedig gyötör a fájdalom.
Elmondom, s Te magamra hagysz
A gondolataimban fuldokolva
Nyújtózom kezed után.
Letudtam. - mondod Magadban
Miközben engem - még mindig-
a keserűség örvénye húz a mélybe.
Szürkén és fakón.
Nem hallom hívó szavad,
Kiáltásommal az utolsó légbuborék is kibuggyan tüdőmből.
Sós íz a számban
Válljon inkább vérré,
Hadd legyen végre vége!
Csak a Te kezed menthet most meg,
de Te "letudtad".
Utolsó erőmmel
Fantom karod után nyúlok,
Majd elsötétül minden.
Itt hagytál...
Mosolygok Rád,
Pedig gyötör a fájdalom.
Elmondom, s Te magamra hagysz
A gondolataimban fuldokolva
Nyújtózom kezed után.
Letudtam. - mondod Magadban
Miközben engem - még mindig-
a keserűség örvénye húz a mélybe.
Szürkén és fakón.
Nem hallom hívó szavad,
Kiáltásommal az utolsó légbuborék is kibuggyan tüdőmből.
Sós íz a számban
Válljon inkább vérré,
Hadd legyen végre vége!
Csak a Te kezed menthet most meg,
de Te "letudtad".
Utolsó erőmmel
Fantom karod után nyúlok,
Majd elsötétül minden.
Itt hagytál...
